Ha Oroszlán vagy, az élet számodra nem feladat, hanem jelenlét. A ragyogásod nem hivalkodás, hanem természetes létezés. Nem akarod elvenni mások fényét, egyszerűen csak akkor vagy önmagad, ha hagyod, hogy a szívedből induljon minden. Benned az élet maga akar élni, látszódni, megmutatkozni.

A nagylelkűséged nem gesztus, hanem állapot. Tudsz adni úgy, hogy abból mások valóban töltekeznek. Amikor jelen vagy, körülötted melegség van. Emberek fellélegeznek, kisimul a levegő és úgy érzik: itt lehet hinni. Ez a te méltóságod. Nem a koronában van, hanem a szíved ritmusában.

A kihívás ott jelenik meg, amikor a ragyogás bizonyítássá válik. Amikor mások visszajelzésétől várod, hogy elhidd, elég vagy. Ekkor az élet könnyedségéből szerep lesz, a szívből díszlet, a jelenlétből erőfeszítés.

A valódi Oroszlán nem hangos és nem kényszeres. Hanem tiszta és biztos. Ott ragyog, ahol van. Nem kér engedélyt. Nem szorítja el magát. Nem akar többet mutatni, mint ami igaz.

Az érett Oroszlán az, aki megtanulja, hogy a szeretet nem cserében történik és nem kell érte taps. A szeretet egyszerűen a létezés természetes melege. Ha ezt felismered, akkor nem vezetni akarsz, hanem jelen lenni és amikor jelen vagy, mások maguktól követnek. Nem mert kell. Hanem mert jó.

Az Oroszlán végső kérdése: Mi az, ami bennem akkor is ragyog, amikor senki sem néz?