A Vénusz az asztrológiai képletben azt mutatja, milyen módon kapcsolódsz másokhoz, hogyan adsz szeretetet és hogyan fogadod el azt. Ő jelzi, mi az, amit értékesnek látsz, mit tartasz szépnek, vonzónak, élhetőnek. A Vénusz nem csak a romantikáról szól, hanem az egész „ízlésedről” az életben: milyen emberekhez húzol, milyen tárgyak, színek, terek nyugtatnak meg, hogyan teremtesz harmóniát magad körül.

Kapcsolati szinten a Vénusz mutatja meg, milyen gesztusokkal fejezed ki a törődést. Van, aki szavakkal, más érintéssel, megint más azzal, hogy figyelmes, jelenlévő vagy gyakorlati módon támogató és azt is jelzi, hogy mi az, amire a szívednek szüksége van, hogy biztonságban érezze magát.

A Vénusz energiája különösen érzékeny az önértékelés és az önszeretet állapotára. Ha valaki belül értékesnek érzi magát, képes egészséges kapcsolódásra, egyensúlyra, adásra és elfogadásra. Ha viszont az önértékelés megbillen, a Vénusz túlkompenzálhat: túlzott megfelelés, túlzott alkalmazkodás vagy épp elzáródás, hidegség jelentkezhet.

A Vénusz nem arról szól, hogy „hogyan szeressek jobban”, hanem arról, hogy „mi az a minőség, amiben a szeretet számomra természetesen áramlik”.
Ez mindenkinél más.

Érett Vénusz-energia esetén a kapcsolat nem önfeladás, hanem találkozás. Nem harc, nem bizonyítás, hanem egymás jelenlétének tápláló megtapasztalása. Ilyenkor az intimitás egyszerű, tiszta, meleg. Van benne méltóság.

A Vénusz kérdése: „Mi az, ami igazán jó nekem?”
És csak akkor válik szeretetté, amikor erre a válasz nem kívülről érkezik, hanem belső bizonyosságból.